jatek

 


Távol-Kelet

Kínai Budapest

A legnépesebb és a legismertebb bevándorló csoport Budapesten. A közvélekedéssel ellentétben a kínaiak alig tízezren élnek Magyarországon, igaz, az 1990-es évek elején még jóval többen – úgy negyvenezren – voltak, de az egyre szigorodó bevándorlási és vállalkozási feltételek hatására többségük a 2000-es évek elejére elhagyta az országot. A Magyarországon élő kínaiak nyolcvan százaléka, csaknem 8000 fő Budapesten él, szinte mindnyájan kis- és nagykereskedelemmel vagy vendéglátással foglalkoznak. A városkép szerves részei a kínai éttermek és gyorsbüfék és a töretlen lakossági kereslet hatására virágzó ruha- cipő-, aprócikküzletek. Önálló intézményként és a budapesti kínai kolónia szimbólumaként működik a józsefvárosi Négy tigris piac és a környező üzemcsarnokokban létrejött kereskedelmi komplexum – a régió legnagyobb „kínai piaca”.

A Magyarországon élő kínaiakat többnyire úgynevezett transznacionális migráns csoportként jellemzik, aminek lényege a nagyfokú mobilitás, valamint a végleges letelepedés és asszimiláció elutasítása. Sok tekintetben csakugyan transznacionálisnak tekinthető a kínai közösség, de ez nem jelenti azt, hogy ne telepednének le, vagy ne illeszkednének be az itt élő kínaiak. Többségükben családosak, más migráns csoportoknál jóval kiegyensúlyozottabb körükben a férfiak és nők aránya, és az itt élő kínai gyerekek (0-19 évesek) aránya is jóval magasabb, mint a legtöbb bevándorló csoportban. A rendszerváltás idején megjelent közösség körében felnő az első generáció, melynek tagjai már itt születtek, vagy kisgyerekként kerültek Magyarországra. Kialakultak a stabil diaszpórákat jellemző szervezetek – egyesületek, vallási közösségek, oktatási és kulturális intézmények valamint azok a kereskedelmi és szolgáltatói hálózatok, amelyek a kínai közösség speciális igényeit elégítik ki.

 

Vietnámi Budapest

Magyarországon és Budapesten az elmúlt néhány évben jelentek meg nagyobb számban vietnami bevándorlók. Noha az 1980-as években több száz vietnami diák tanult Budapesten, és számos pestinek van emléke róluk, annak a közösségnek a túlnyomó többsége a rendszerváltás környékén hazament. A mostani közösség az anyaország piacnyitásával és gazdasági szerkezetváltásával párhuzamosan jelent meg Magyarországon, és a kínai diaszpórához hasonlóan a kereskedelmi és szolgáltató szektorban helyezkedik el. Zömük a kínaiak egy része által feladott kiskereskedői, piacozó tevékenységet űzi. A vietnamiak még a kínaiaknál is erősebben kötődnek Budapesthez, kilencven százalékuk mintegy kétezer-hétszáz fő a fővárosban telepedett le. A férfiak és nők aránya kiegyensúlyozott, a bevándorlók többségéhez hasonlóan valamivel több a férfi. Feltűnő viszont a családosok magas aránya. Az összes fővárosi bevándorló csoport közül körükben a legmagasabb a gyerekek száma, több mint egynegyedük 19 éven aluli, sőt 15 százalékuk 10 évesnél is fiatalabb.

A vietnami közösség dinamikusan fejlődik, és bár nincs még a kínaihoz hasonlóan látható kulturális és oktatási intézményrendszere, feltételezhető, hogy néhány éven belül az is megerősödik.

 

Mongol Budapest

A Magyarországon élő mintegy ezer mongol állampolgár valamivel több, mint fele él Budapesten. Más bevándorló csoportokkal ellentétben a nők aránya körükben jóval meghaladja a férfiakét, duplája annak. Az itt élő mongolok többsége ugyanis varrodákban dolgozik, alkalmazottként. Napjainkra a gyakorlatilag megszűnt magyar textilipart jóformán már csak ők képviselik, ráadásul nem csak varrodai alkalmazottként, hanem üzlettulajdonosként is, sőt már mongol divattervező is van Budapesten. A mongol diaszpóra megjelenése a rendszerváltás előtti időkre tehető: az 1980-as években oktatási és gazdasági segítségnyújtási programok keretében többen Magyarországon végezték egyetemi tanulmányaikat és voltak, akik itt is maradtak.

Bár a varrodákban dolgozó fiatal egyedülálló nők vannak többségben, akadnak emblematikus képviselői is a mongol közösségnek. A hagyományos mongol viseletben felolvasóesteken és kiállításmegnyitókon rendszeresen szereplő irodalmár, éppúgy hozzátartozik a mongol Budapest sajátos szubkultúrájához, mint a sikeres kebabéttermet üzemeltető volt politikus.


Kapcsolódó írások:



Ebru

fest1


Fotó: Hernád Géza
Bővebben...
Ganbold

thumb_gambold2

A Balassi Bálint díjas műfordító.
Fotó - Járdány Bence
Bővebben...
Liu

IMG_2512


Fotó: Rónai Gergely
Bővebben...
Kínai galéria

thumb_6b

Élet a kínai iskolában.
Fotó: Rónai Gergely

Bővebben...
Mongol népünnepély

thumb_5

Fotó - Járdány Bence
Bővebben...
Nyiha

thumb_IMG_1780

Fotó: Rónai Gergely

Bővebben...
Vietnámi történet

05kungfuc


Fotó: Rónai Gergely

Szöveg: Csikós Zsolt

Asszisztencia: Lengyel Judit

Bővebben...



 
 
 
 
EU





Szöveges beszámolók
Budapest.világ.város | Rendezvények | Budapest kulturális térképe | Képes úti beszámolók
Budapest kulturális térképe segítségével tervezd meg saját, személyre szabott budapesti világkörüli utazásodat!
Tovább a térképhez >>
Ismersz érdekes, multikulturális
budapesti úticélokat?
Töltsd fel kulturális térképünkre!
Uticél beküldése >>

 

 

Galéria ajánló

Video

video_bp